Drága Olvasóim!
Ez az A Bejegyzés, amiben bocsánatot kérek, magyarázkodom, és egyben hálálkodom is, méghozzá rengeteget.
Azért kérek bocsánatot, mert az elmúlt hetekben szinte teljesen eltűntem, és nem hoztam új fejezetet. Szeretném, ha tudnátok, mennyit jelent nekem az, hogy egyáltalán megtaláltátok a blogot és itt maradtatok, elolvastátok a történet egy részét, és hogy kíváncsiak vagytok a folytatásra. Egy történet írója nem kaphat erősebb és pozitívabb visszajelzést annál, hogy az olvasók gyakran érdeklődnek a folytatással kapcsolatban. Az elmúlt időszakban hullámvasúton ültem; volt, hogy nem tudtam elég energiát és lelkesedést találni magamban ahhoz, hogy írjak. De ez így van az élettel, az egész egy hullámvölgy, és meg kell tanulni újra lábra állni: szerencsém van, hogy egy lelkes olvasóközönség szeretetét tudhatom a magaménak, mert a Ti szavaitok segítettek és segítenek abban, hogy tovább írjak.
Magyarázkodnom sem árt. Azt kell leírnom, hogy miért töröltem le a blog tartalmát. Mint ahogy azt sokan tudjátok, én ezt a történetet megszerettem annyira, hogy elég erősnek találjam a megjelentetésre. November 4-én tettem pontot a kézirat végére, és azóta azon vagyok, hogy minél előbb tovább olvashassátok a történetet – kiadott könyvként. Most ebben a szakaszban vagyunk, folynak a munkálatok, az egyeztetések, és én még semmi biztosat nem szeretnék mondani. Ha eljön az ideje, azonnal hozom a pontos infókat: megtaláltok Facebookon, Twitteren, Molyon is.
A hálálkodás nálam folyamatos, hiszen semmit sem érnék az olvasóim nélkül. Néha próbálom kézzelfoghatóan a tudtotokra adni, milyen sokat köszönhetek nektek: nyereményjátékokkal, apró meglepetésekkel, de ez, úgy gondolom, korántsem elég. Köszönöm, hogy olvastok. Köszönöm, hogy feliratkoztatok a blogra, köszönöm, hogy hozzászóltatok, hogy leírtátok a véleményeteket a történetről. Köszönöm, hogy a közösségi oldalakon nyomon követitek a történeteim alakulását, és hogy elviseltek, amikor nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogy tervezem.
Én most egy nagyon izgalmas időszak előtt állok, és ezzel együtt azt kell kérnem, legyetek még egy kicsit türelemmel. Hamarosan jövök!
Dóra xx
Sok sikert kívánok! Remélem minél előbb ki Tudod adni a könyvet :) Biztos hogy meg fogok venni. Fantasztikusan irsz! :)
VálaszTörlésKöszönöm, Fanni! :)
TörlésJaj, nagyon várom! *-* Sok sikert:)
VálaszTörlésKöszönöm! :)
TörlésSzia!
VálaszTörlésSzomorú is vagyok, de egyfelől örülök is.
Nagyon megszerettem a történetedet, és már kíváncsi vagyok a folytatásra is, ezért szomorú vagyok amiatt, hogy nem olvashatom most.
A másik oldala, hogy mivel nagyon szerettem a stílusodat, úgy gondolom ha mondani kéne három bloggert, akinek az írásáért örömmel vagyok hajlandó pénzt kiadni akár, hogy olvashassam - mert olyan minőséget képvisel - akkor Téged mindenképp belevennélek ebbe a hármasba. Ezért hát nagyon sok sikert és kitartást kívánok Neked a továbbiakhoz, nekünk Olvasóknak, pedig minél több DC könyvet :)
Üdvözlettel:
Pilgrim
Kedves Pilgrim!
TörlésJólesnek a szavaid, köszönöm.
Ezt a döntést nehéz, de szükséges volt meghoznom; sok tervem van, és egyre többet szeretnék megvalósítani, minél több történetet megírni azokból, amelyek a fejemben kavarognak. Jelenleg három történeten dolgozom párhuzamosan, és bizony örültem neki, hogy legalább az egyik kézirat többé-kevésbé befejezettnek mondható. Így nem haboztam, rögtön belevetettem magam a munka következő fázisába. Ezért van az, hogy meg kellett hoznom ezt az igen nehéz döntést, hogy a blogról leszedem a történetet. Az ilyen Olvasók miatt, mint Te, újra és újra rájövök, milyen jól döntöttem, hogy anno elkezdtem a neten publikálni ezt a sztorit. Csodás embereket ismertem meg, akik biztatnak a folytatásra, és velem tartanak az írás során.
Köszönöm a Te türelmedet is, ígérem, kifizetődő lesz! :)
Megtaláltalak. 😇Hamarosan megkapom a könyveket és alig várom hogy olvashassalak.
VálaszTörlés